Komolyan mondom ez az időjárás képes ilyen érzéseket kiváltani az emberből, főleg ha magányos. Pont mikor végeztem a suliba, akkor kezdett el esni az eső. Barátnőm is előbb elment, mert neki már a csizmája is beázott. Én nem szeretek 3-nál előbb hazaérni, úgyhogy még maradtam egy kicsit, de egyedül az esőben, nézni ahogy csepereg, nem volt valami élvezetes dolog. A két volt barátnőm pedig ott nevetgélt pár méterrel arrébb. Barátom meg még Szegeden van, mivel oda jár egyetemre. Na az is érdekes érzéseket vált ki belőlem: először is maga a tudat, hogy távol van tőlem és fogalmam sincs, hogy mit csinál, szerintem az egy dolog, hogy bízok e benne vagy sem, hiszen ez az érzés akkor is megvan, csak néha rosszabb, másodszor pedig nagyon hiányzik, mivel tudom, hogy csak csütörtökön jön haza... Most szerencsére már szerdán délután tudnánk találkozni, de persze hogy akkor dolgoznom kell menni a színházba. Na mindegy :/ Amúgy most nemrég értem haza, fejemen a kapucnival a járdát bámulva jöttem az úton, igazán élettel teli látványt nyújthattam. :D

Megosztás a facebookon

Egy fáradt Pesten járós, fogászatos napon vagyok túl, de egy kis bevezetőt még összehoztam.

Így elsőre nem akarom lerántani a leplet mindenről. Kezdésnek csak annyit szeretnék leírni, hogy nekem volt 2 nagyon jó barátnőm az osztályban, akikkel sülve-főve együtt voltunk, minden marhaságba benne voltunk, de ennek vége lett, részben miattam és részben miattuk is, ők persze úgy gondolják, hogy minden az én hibám, de ez olyan, hogy másban azt is észre veszik ha a hajszála nem úgy görbül, magukba viszont azt se, amit már mindenki más lát. Lett két új barátnőm, akik teljesen más emberek, mellettük már nem lennék képes olyan dolgokra, mint anno, például wc kefével kergetni egymást, faszságokat kiabálni egymásnak az utcán vagy éppenséggel viccesen lejáratni a másikat mások előtt, amik nálunk eléggé elfajultak. Bár sajnos mostanában egyre feszültebb vagyok, 2 hete azt hittem, hogy megőrülök, barátomat is sikerült teljesen kiidegelnem. Lehet az a probléma, hogy nem tudom úgy levezetni a feszültséget a sok marhaságba, mint régen, de az is lehet, hogy valami teljesen más dolog. Erre majd idővel fény derül... addig is örülök ha nézitek a blogom! :D (A képen én vagyok :D)

Megosztás a facebookon